A táplálkozás és a fogszuvasodás
A táplálék fogyasztása biztosítja a plakkban lévő baktériumok életfeltételeit, emiatt nem mindegy, hogy milyen minőségű és mennyiségű táplálékot fogyasztunk el és azt milyen módon illetve milyen gyakran. A táplálék felszívódás előtti helyi hatása még a szájüregben érvényesül, míg a felszívódás utáni hatása szisztémásan. A tápanyag fizikai tulajdonsága is fontos: a tömörebb táplálék több és hosszabb rágást igényel és ezáltal tisztító hatású.
A táplálékok közül a fermentálható szénhidrátok (szacharidok) jelentik a legnagyobb veszélyt a fogak épségére.
Leginkább azok a szacharidok károsak, amelyek fermentációjuk során savat képeznek (glükóz, fruktóz, galaktóz, mannóz,szukróz, maltóz, laktóz, szacharóz). A szénhidrátok gyakoriak táplálékainkban: kenyérben, rizsben, burgonyában, keményítő tartalmú lisztben, édességben mind megtalálhatóak. Egyes gyümölcsök is lehetnek cariogen hatásúak, ha csökkentik a szájüreg pH-szintjét. Így például a banán több fogszuvasodást okoz, mint a cukor és a csokoládé. A mono- és diszacharidok közül a legerősebb cariogen hatást a szacharóz (répacukor) fejti ki, de a fruktóz, maltóz és glükóznak is jelentős a cariogen hatása.
A fogszuvasodással kapcsolatosan a zsíroknak megelőző hatásuk van, mert hátráltatják a glükóz oldódását és megakadályozzák a baktériumok anyagcseréjét. Érdekes és fontos, hogy a kakaó magas zsírtartalma miatt a szénhidrátban gazdag csokoládé fogszuvasodást előidéző hatása sokkal kisebb.
A fogszuvasodásról itt olvashat részletesen.
Iwiw 
Facebook 
Twitter 
Google 
Blogger 
Rain Concert 
LFY és a 