Gyermekkori fogápolás - tippek és tanácsok
- már csecsemőkorban a fogak kibújásakor meg kell kezdeni a fogak ápolását.
- 95%-al lehetne csökkenteni a fogszuvasodás veszélyét a babáknál, ha sikerülne megakadályozni a gyermekek első hónapjaiban történő megfertőződést. Egy amerikai fogorvos azt bizonyította, hogy elsősorban az anyák fertőzik meg gyermekeiket a fogszuvasodást okozó baktériumokkal, ami már a legkisebb nyálcseppel (pl. tüsszentéssel) átjuthatnak a gyermekre.
- a természet azért "találta ki" a tejfogat, mivel az állandó fogak nem férnek el egy gyerek szájában. Persze joggal mondhatjuk, hogy sokkal egyszerűbb lenne, ha kezdetben a kis fogak szépen növekednének, de hogy fogaink olyan roppant kemények, szilárdak legyenek, az úgy lehetséges, hogy erősen kötött, merev a fogak építőanyagának a szerkezete: ez pedig nem engedheti a növekedést.
Kismamák fogápolása - tippek és tanácsok
- ellentétben a tévhiedelemmel, a fejlődő gyerek a terhesség alatt nem szív el kálciumot az anya fogaiból, hiszen egy kifejlődött fogból (az anya fogaiból) csak az étkezés után kialakuló savas környezet hatására képes a kálcium kioldódni. Az viszont igaz, hogy a kisbaba fejlődése során kálciumot - a fogak építőanyagát - is elvon az anya szervezetétől. (A baba számára szükséges kalcium egy részét az anya szervezete a fokozott bevitelből, annak hiányában pedig a csontállományban fellelhető tartalékokból pótolja, nem a fogakból.)
- a kisgyerekek üres cumisüveg szopogatása is jelentősen rongálja a gyermekek fogait, mivel a gumicumiban az üveg használata közben a cukor egy része kiválik, ezért az üres üveg cumizása olyan, mintha a gyermek cukorkát szopogatna.
- a terhesség vagy szoptatás alatt szedett tetracycline antibiotikum a baba leendő fogainak elszíneződéséhez vezethet.
A várandós és szoptatós kismamák fogorvosi szempontból tényleg veszélyeztetett csoportnak számítanak - de nem a fent említett tévhit feltételezett igazsága miatt.
A kismamák anyagcseréjében, hormonháztartásában jelentős változások mennek végbe: a szervezet berendezkedik a magzat ellátására, igényeit folyamatosan a növekvő baba igényeihez igazítja annak megfelelő fejlődése érdekében. Ezek a változások a szájüreget sem kerülik el.
A nyál antibakteriális, semlegesítő hatása csökken, miközben a termelődő mennyisége nő. Az első harmadban gyakran jelentkező hányingerek, hányások következtében pedig a nyál savassága is nő.A hormonháztartásban bekövetkező változások következtében a fogakat rögzítő kollagén rostok meglazulnak, néha maguk a fogak is mozgathatóvá válnak, a fogíny pedig a szokásosnál érzékenyebb, vérzékenyebb lehet.
Várandósság alatt módosul a szájnyálkahártya vérkeringését ellátó hajszálerek áteresztő képessége is, amely szintén gyakori ínyproblémákat okoz.
Kutatások igazolták, hogy a baktériumok mennyisége megváltozik az ínybarázda mentén, és ezzel egyidejűleg az immunrendszer válasza is más a kialakult lepedékre a terhesség idején.
Ezek a folyamatok - nem megfelelő szájápolás mellett - könnyen vezethetnek fog- és fogínyproblémákhoz a várandósság alatt.
Ha (akár mert nem szoktunk hozzá, akár az íny érzékenysége vagy a fogak lazulása miatt) elhanyagoljuk a gyakori és alapos fogmosást a szájüreg egész területén, kedvező feltételeket teremtünk a lepedék felhalmozódásának és az abban található baktériumok elszaporodásának.
Kutatások igazolták, hogy a baktériumok mennyiségének változása nem csak a terhesség alatt gyakori ínygyulladás egyik kiváltó oka, de a szervezetnek a kialakult lepedékre adott immunválasza is más ezekben a hónapokban.



Kismamák és gyermekek fogápolása


Iwiw
Facebook
Twitter
Google
Blogger
Rain Concert 































LFY és a